Boti, Rafael, Szasza és Louis

Boti: Vidám, vicces srác. Imád minden olyan folyadékot, ami alkoholt tartalmaz. Sokszor iszik, amitől nagyon vicces tud lenni. Tudni kell róla, hogy bármit képes megcsinálni. 18 éves.

Szasza: Kedves fiú. Amúgy Szabi a neve. De Szaszának hívjuk. Nagyon könnyen lesz szerelmes, de nem nagyon jön össze neki egy randi. Azért, mert kicsit fél. Amúgy nagyon jó fej srác, de tényleg, csak nem mer randit kérni. 18 éves.















Rafael: Nagyon kedves srác, szép a mosolya. Néha szoktuk Rafi vagy Ralf-nak is hívni. Szeret csajozni. Nagyon segítőkész, és szeret a középpontban lenni. 18 éves szintén.















Louis: Louis Boriu, a tesóm. Szoktuk borjúnak hívni, mert mivel Boriu hasolít a borjúra. Néha őrült (mint én). 18 éves lesz jövőhéten. Imádja a zenét. Imád bulizni.

Miután kimentünk a vidámparkból, elmentünk az esti fesztre. Nagyon szomjasak voltunk, ezért mentünk a pultoshoz. Elég sokan voltak. Beálltunk a sorba. Én kólát kértem. Eszti és Coni szörpöt. Dávid és Marci koktél vödröt. Leültünk beszélgetni.

- Nézzétek! -mondta Dávid, aki épp a programlapot nézte amit a pultról vett le.
- Mármint mit? -forgattam a fejem.
- A lapot! -nevetett Dávid.
- Ja. -nevettem és Dávid mellé ültem. -Na?

Mielött Dávid mondhatta volna, Marci telefonja csörgött. Elment kicsit távolabbra, mert ott kiabáltak, és nem hallott semmit.

- Sörvesztivál 14-től 19-ig. Különféle ízű sörök, koktélok és borok is. -olvasta a lapot, majd felnézett. - Megyünk?
- Megnézhetjük. -mondtam, majd Coniékra néztem. - Ti is akartok menni?
- Naná! -mondta Coni, Eszti meg hevesen bólogatott.
- Holnap Boldiék 13-kor jönnek. -jött vissza Marci. -Louis is jön.
- A tesóm? -döbbentem le.
- Igen.
- Akkor úgy látszik, ők is jönnek a sörfesztre. -nyögtem. - Várjunk csak! Boldi és a sörfesztivál? Jajj ne! Mi lesz ebből??

Mindenki nevetett. Eszti elment a patikába, mert hányingere volt a hullámvasútozás után. Megértem. Coni elkísérte. Miután elmentek Marciék vettek még egy adag koktélt. Ittak, majd mentünk táncolni. Épp a Carly Rea Jepsentől a Call me Maybe ment. Én Dáviddal tánctam. Marci (aki már a harmadik koktélt itta) hirtelen felált az asztalról, és elkezte ordibálni a zenét. De tényleg! Felállt a padra és ott kiabálta a zenét. De nem az eredeti szöveget. Valami ilyesmit: '' Héj, add sör még jú, and disz is krézi but híz máj námbőr, só kál mi bébii! It's harcsa ukráj, áss te béjbii, but híz máj námbőr sakál mi májbii" Najó! Erről ennyit.

- Szerinted jól van? -órdítottam túl a zenét és egyben Marcit.
- Meglesz. -nézett Dávid Marcira, aki most már a negyedik koktélt kezte inni. Bár... nem tudom honnan szerezte, mivel Esztinél van a pénz....

Miután Eszti visszatért, kivett egy tablettát a dobozból, és bedobta a vízbe, hogy feloldódjon. Addig Dávidot néztük, aki épp egy angollal veszekedett azon, hogy a piros bor jobb, mint a fehér. Mikor visszafordultunk az asztalhoz, Marci pont akkor tette le Eszti poharát.

- Finom. Mi volt ez? -kérdezte Marci Esztitől.
- Ez... A  gyógyszerem volt, hogy ne legyen hányingerem. -mevetett Eszti a hasát fogva.

Marci kerek szemmel nézett rá, majd szó nélkül megfordult és becsatlakozott Dávidhoz és az angolhoz veszekedni. Ő szerinte a lila bor jobb. (Van olyan?) Jó, ez fura.

- Kicsit részegek. -nevetett Coni.
- Kicsit. -motyogta Eszti, aki lebigyesztett szájjal nézte az üres pohár alját.

Majd hirtelen lehelkult a zene, és a bemondó megszólalt:
A KONCERT 5 PERC MÚLVA KEZDŐDIK! VARGA VIKTOR A LEHET ZÖLD AZ ÉG CIMŰ DALT FOGJA ÉNEKELNI!

- Hú! Imádom ezt a zenét! -fogtam meg Eszti és Coni kezét és elkeztem őket húzni a porond felé. Eszti vitte magával a poharat. Öhm... Inkább nem mondtam semmit.

A porondot megvilágították a reflektorok. És Varga Viktor előlépett és elkezdett énekelni. Mindenki (aki ismerte a dalt) énekelt!

- Lehet zöld az ég es lehet kék a fű, Nekem mindegy, hisz végül is így gyönyörű! A tévedés néha jó, Tudod Amerikába is így jutott el az a hajó! Keresem a feketét a fehérbem, Keresem a vonalat a tenyérben. De érzem azt, hogy nekem így jó, jó, jó! -üvöltötte mindenki táncolás közben. Mi hárman megfogva egymás kezét ugráltunk. Hogy Eszti pohara hova tűnt, az nekem rejtély.

Miután vége volt és indultunk vissza a hotelbe, hajnali kettő lehetett. Marci a lépcsőn sem tudott felmenni, az egyik oldalon Eszti fogta, a másikon Dávid. Mi Conival csak nevettünk.

Átöltöztünk és aludni készültünk. Kopogtak és Dávidék léptek be.

- Sziasztok! -köszöntek, majd Dávid felém fordult. - Anna gyere egy kicsit.
- Miért? -kérdeztem meglepődve.
- Csak gyere.

Marci leült a lányok mellé én meg követtem Dávidot.

- Mi az? -kérdeztem.
- Idenézz! -kapott elő a háta mögül.. öhh... valami ruhát.
- Mi ez?
- Pizsoma! -nevetett. Kivettem a kezéből és megnéztem. Coca-Colás piszoma! Felnevettem.
- De jó! -nevettem.
- Próbáld fel.
- Oké.

Elkeztünk öltözni. Dávidnak is volt egy. Dávidon volt boxer, rajtam meg melltartó meg alsó, úgyhogy nem kellett semmit sem eltakarnunk. Felöltöztünk és bementünk a szobába.

- De jó! -szólt Eszti, miközben mellé huppantam.
- Nekem is nagyok tetszik! -nevettem. Ránéztem Dávidra aki rám
kacsintott.
- Felelsz vagy merszezünk? -kérdezte Marci.
- Ilyenkor? -kérdeztem döbbenten.
- Miért ne? -vágott vissza Marci.

Hát beleegyeztünk. Törökülésben leültünk az ágyra. Legelőször Coni pörgetett. Marcira mutatott a kólásüveg (igen, azzal pörgettünk).

- Felelsz vagy mersz? -kérdezte Coni.
- Merek! -felelte büszkén és egy kicsit részegen Marci.

- Ültesd Esztit az öledbe.- mosolygott gonoszan Coni.
- Oké...- mosolygott Marci, majd megfogta Esztit és magához húzta, de túl erősen, ezért Eszti Marcira esett, aki hátraesett és lepottyantak az ágyról. Kidüllesztett szemmel néztük azt a részt, ahol az elöbb Marci ült. Majd feláltak és visszaültek, Marci ülében Eszti elhelyezkedett. Kitört belőlünk a nevetés. Most Marci pörgetett. Dávidra mutatott az üveg vége. Mivel Dávid mellett ült, a fülébe súgott valamit. Kitört belőlük a nevetést. Eszti, aki az egészet hallotta rámmosolygott gonoly mosollyal. Meglepődve néztem rá értetlenkezve. Dávid felállt és felém indult. Megfordultam, de ő leterített. Fölém tornyosult... és... és.... megpuszilt. Szájon. Egy rövid puszi volt, mert én (nemtudom miért, de annyira meglepődtem, hogy) eltoltam egy kicsit. Mosolyogva nézett rám, majd leült mellém és az ülébe ültetett. Coni mosolygott, romantikusnak találta. Eszti és Marci visszafolytott nevetéssel figyeltek. Még felelsz vagy merszesztünk egy fél órát, utána elaludtunk. A fiúk is.

5 kép készült a felelsz vagy merszezés közben.

Én vagyok, amikor pizsit próbáltunk. Coni készítette a fotót. De utána át kellett váltanom a pizsomám, mert Eszti leöntötte Kólával.



















Amikor "aludni készültünk" és a fiúk bejöttek. Dávid lefotózott minket.











Coni és Eszti. Én készítettem ezt a fotót felelsz vagy mersz elején.











Én és Dávid a Coca-Colás pizsinkben :3

Coni egy kicsit hülyéskedett. Oldalra húzta a haját, és egy bajuszt tartott az orrára. Igen, normálisak vagyunk.

Végre mi is sorra kerültünk. Felültünk és elindultunk. Marci egész végig kamerázott. Nagyon jó volt. Marci a menet után megmutatta a videót:

- Úristen ez nagyon jó videó lett! -mondtam.
- Ugye? Profi az operatőr. -nevette el magát.
- Aha. Az... -húztam el a számat.
- Most melyikbe menjünk? -kérdezte Coni.
- Blue Fire? -kérdezte Dávid.
- Oké! -egyeztünk bele.

Mikor Eszti meglátta a Blue Firet nem akart felmenni. Toltuk Esztit, hogy menjen fel, és a végén sikerült is rávennünk.

Úristen!! Nagyon megilyedtem az elején. Lehet is hallani ahogy a videóban sikoltottam. Najó, Eszti meg Coni is sikított. Nagyon rázkódós volt és jó. Marci ezt is felvette videóba:

- WÁÁ!! Ez szörnyű volt! -kiálltotta Eszti a végén.
- Hahh! -sóhajtottam fel.

Remegő lábbal szálltunk ki. A fiúk nem. Nekik meg se kottyant. Ők csak röhögve nézték ahogy szerencsétlenkedünk. 18 óra volt. Megegyeztünk, hogy csináljunk még egy utolsót... Az Atlantica Superspash-t.

- Jaj ne! -sóhajtott Marci.
- Mi az? -kérdeztem.
- Nincs több aksid.
- Hajj. Valaki kölcsön tudná adni a telefonját felvenni a videót? -kérdeztem szomorúan. De senki sem hozta el csak én. Hát, úgy látszik ezt nem vehetjük fel videóra.

 Elindultunk a hullámvasúthoz. Hirtelen valaki megkopogtatja a vállam.

- Salut, où on doi faire la queue pour Atlintica Supersplash? -kérdezte tőlem egy lány, kábé ugyanannyi idős lehetett, mint én.
- Nous allons á Atlintica Supersplash nous aussi. Venez avec nous. -mondtam
- Merci. -mosolyodott el a lány.
- He? -nézett rám Dávid értetlenül.
- Francia. -mondtam neki. Tudni kell rólam, hogy félig francia vagyok.
- Ja. -bólogatott Dávid. -És? Mit akarnak?
- Azt kérdezték, merre van a Atlintica Supersplash. Azt mondtam nekik, hogy jöjjenek velünk, mert mi is arra tartunk.

Elbeszélgettem a franciákkal. Négyen voltak. Két fiú, két lány. Mikor a hullámvasúthoz értünk Kirill (az egyik francia fiú) elővett egy kamerát. Mondtam nekik, hogy jó nekik, hogy fel tudják venni. Kérdezték, hogy miért. Hát elmondtam nekik. És csoda!! Azt mondták, hogy felveszik videóra és átküldik nekem. Nagyon örültem.

A franciák ültek elöl (mivel videóznak) és mi mögöttük. Végre elindult a hullámvasút!  A végén egy nagy loccsanással érkeztün. Tiszta vizesek voltunk. Hát még a franciák ott elöl!! Úristen! Csurom vizes lett a ruhájuk. De a mienk is. Nem nagy baj, mert olyan meleg volt, hogy egykettőre megszárad. Miután kiszálltunk, a franciák megmutatták a videót amit felvettek:

- Nagyon jó volt ez is! -mosolygott Eszti, aki épp a hajából csavarta ki a vizet.
- Igen, ma nem kell fürödnünk. -nevetett Coni.

Miután kimentünk, a franciákkal eggyütt mentünk vissza a hotelbe. Mentünk volna, de megláttunk egy várat... azt hiszem, egy vár volt... egy ilyen felirattal: Ghost Castle. A franciák azt mondták, ezt kipróbálják. Dávid és Marci is kiakarta. Hát mentünk. Legelőször egy liftbe kellett bemenni. Mentünk le... Majd hirtelen kialudt a fény. Mikor újra fény lett, kirázott a hideg. Ugyanis a képeknek (akik eddig csak fejet ábrázoltak) testük is lett... Ezt úgy értem, hogy a kép hosszabb lett.... De a testük szörnyű volt. Nem volt időm nagyon megszemlélni őket, mert újra kialudt a fény. Majd amikor világos lett, egy csomóan felkiálltottunk. Egy felakasztott ember lógott a lift tetejéről. Majd sóhajtottam egyet.... Huhh, csak szalmaember volt. Megállt a lift és kiszálltunk. Beültünk az ülésekbe. Kör alakú, 2 személyes volt. Ha jól számoltam 6 ülés volt. Nekünk jutott a három utolsó. Elöl a franciák meg még valaki. Mi ültünk Esztivel, mögöttünk Dávid és Coni, majd Marci. Marci egy... egy... egy csontváz mellett ült... Csak ő vállalta azt, hogy mellé ül. Elindultunk. Esztivel nagyon féltünk. legszívesebben kiugrottunk volna az ülésből és sikoltozva kirohantunk volna. A franciák erről is készítettek videót.... a videó nem tűnik félelmetesnek... de ha ott vagy igaziból.... akkor kiráz a hideg....

Délután van. A vidámparba készülődtünk. Eszti, Coni és én épp sminkeltük egymást mikor bejöttek a fiúk.

- Sziasztok! -kiáltottam Marci vidám hangulatban.
- Sziasztok. -mondta Coni aki épp Eszti szemét sminkelte ki. - Miért vagy ilyen vidám kedvedben?
- Minden este koncert van a vidámpark melletti tónál. -kezdte Marci.
- Botiék is jönnek. -folytatta Dávid. -Boti, Rafael és Szasza.
- Mikor? -kérdeztem
- Holnap délután...
- Jó, akkor van egy nyugis esténk.... -szólt bele Eszti is.

 Mindenki elnevette magát

Miután elkészültünk elindultunk a vidámparkba. Leesett az állunk! A vidámpark óriási volt. A vidámpark neve: Europa Park.

Néhány hullámvasút bemutatása:




Blue Fire: Csak annyit jelent, hogy Kék Tűz. Az egyik legnagyobb hullámvasút. Van csavar (amikor megpördülsz) meg minden.

Euro-Mir: A nagysebességű pályán a sínek két tükröződő tornyot kerülgetnek. A hullámvasút lazán indul, de amikor eléri a 28 méter, akkor kezdődik a hajmeresztő száguldás, amitől a közel 5 perc örökkévalóságnak is tűnhet.

.
Európa egyik legnagyobb hullámvasútja, a Silver Star maga a borzongás. A 78 méter magas pálya – ami a 130 kilométer per órás sebességet is eléri – a sebesség és súlytalanság változatos kombinációját kínálja.

Atlantica Supersplash: Kormányozza a hatalmas vitorláshajót, a „Santa Marian-t”. Különösen meleg nyári napokon ajánlott.









Most ezt a 4-et próbáltuk ki. Elsőnek az Euro Mir-t próbáltuk ki. Egy kör alakú valamibe kellett beülni. Én Dávid mellett ültem, Coni Eszti mellett, Marci meg valami olasz mellett. Mi indultunk Dávidal legelöl, mögöttünk Eszti és Coni, majd Marci és az olasz. Benntről indutunk legfelülről. Ide-oda forogtunk a 4 torony között. Mire leértünk szédültem. Megvártuk a többieket.

- WÁÁÁÁÁ!!!- kiáltotta Coni és Eszti mikor megérkeztek.
- Na milyen volt? -kérdeztem vigyorogva.
- Úristen! Nagyon jó! -lelkesedett Coni.

Marci is megérkezett.

- Van egy nagyon jó ötletem. -mondta Marci. -Vegyük fel videóra a hullámvasútazást!
- Jó! -egyeztem bele és odadomtam a telefonomat nevetve.- Te veszed fel.
- Oké.
- Most melyikhez menjünk? -kérdezte Eszti.
- Silver Star? -kérdezte Dávid.
- Oké! -egyeztünk bele.

Óriási volt ott a sor, de megvártuk. Úgy egy fél órát kellett várni. Közben németek próbáltak beelőzni. Mivel egyikünk sem tudott németül, nem értettük mint mond.

- Lassen Sie mich voran gehen! -kiálltott az egyik német.
- Haggyátok, én elintézem. -indult el a németek felé Marci.
- Úristen ebből mi lesz! -fogtam a fejem nevetve.

Marci odament a németekhez és elkezdett ordítani. A német németül  kiabállt, de Marci valamit folyton halandzsázott.

- Ich verlange, dass du mich vorangehen! -kiabált a német.
- Wass! Wass! -röhögött Marci.
- Lassen Sie mich voran gehen! -mondta fenyegetően (legalábbis nekem annak tűnt) a német.
- Lassen anyád! Sie sültpulyka. -ordított a német arcába Marci. Senki sem bírta, mind röhögtünk.
- Lassen Sie mich voran gehen! -ismételte a német.
- Fick! Zur Hölle fahren! -ordított Marci. Erre a német megfordult és szó nélkül elment. Na ezt már nem bírtuk. Eszti Marcihoz rohant és megölelte, közben a fejét Marci mellkasába temette és röhögött. Én meg Dávid vállara borultam, úgy nevettem. Coni meg már a földön ült. Két angol próbálta felsegíteni Conit (ami végül is sikerült)
- Mégis mit mondtál neki? -kérdezte Dávid Marcitól.
- Német káromkodás. Csak ennyit tudok németül. -röhögött Marci.
- Ügyes vagy! -nevetett Dávid, és egy pacsit adott Marcinak...

Végre! Megérkezett a vonat. Gyorsan bepakoltuk a cuccainkat és felszálltunk. Bennt találtunk egy üres kabint, abba rögtön beültünk. A hosszú úton Dávid zenét hallgatott, Marci olvasott, mi meg csajok, beszélgettünk. Pár órával késöbb Eszti elaludt. Coni elővette a telefonját és elkezdett üzengetni. Dávid rám nézett. Felálltam és lehuppantam mellé.

- Én is hallgathatok veled zenét? -kérdeztem.
- Persze. -mosolygott el Dávid, és a kezembe nyomta az egyik fülhallgatót.

Épp a Shakirától és Pitbulltól a Timber ment. Egy idő után én is elfáradtam. Megkértem Marcit, hogy üljöt át a másik oldalra. Marci szó nélkül átült, fel sem nézve a könyvéből. Kinyújtottam a lábam, ahol elöbb Marci ült, és a fejemet Dávid ölébe hajtottam. Behunytam a szemem és elaludtam.

Arra ébredtem, hogy a vonat lassul. Kinyitottam a szemem. Még mindig dávid ölében feküdtem.. Dávidra néztem. Épp zenét hallgatott még mindig, mikor ő is lenézett rám. Elmosolyodott, és segített felültetni. Kinéztem az ablakon. Végre megérkeztünk.

Kiszettük a csomagjainkat és kiszálltunk. Marci elővett egy térképet és elindult. Mi követtük őt. Hamarosan egy hotelhez értünk. Bementünk és kértünk 2 szobát. Egy háromszemélyest és egy kétszemélyeset. Elbúcsúztunk a fiúktól, és megbeszéltük, hogy 10perc múlva lent találkozunk az előtérnél. Bementünk a szobába. Lélegzetelállító volt.

A szobánk

A nappalink















A konyha

Gyorsan lepakoltunk és előtérhez mentünk. A fiúk már ott vártak.

- Mit csináljunk? -kérdeztem.
- Hát mivel 35 fok van, szerintem menjünk az aquaparkba! -lelkesedett Eszti.

Mindenki beleegyezett. Gyorsan visszamentünk a szobánka átöltözni. Miután elkészültünk, megkerestük a fiúkat (akik épp a pultossal beszélgettek) és indultunk. Nagyon nagy volt az aquapark.

Lepakoltunk a napózóágyakra és mentünk a vízbe. Volt egy kis probléma. Nem tudtunk eggyütt maradni. Coni elment a szaunába, Eszti elment csúzdázni valahova, Marci meg elment vizifocizni. Ketten maradtunk Dáviddal.

- Nos... -kezte zavartan. -Mit csináljunk?
- Menjünk csúzdázni! -kiálltottam, és megfogtam a kezét és elkeztem ráncigáni.

Nevetve jött utánam. Egy kék, forgós csúzdához mentünk. Dávid leült a csúzda elé, és az ölébe ültetett. Megtolta magát és már csúztunk is. Ide oda dölöngéltünk. Egy nagy loccsanással érkeztünk le. Lecsúsztunk még párszor azon, de utána mást is kipróbáltunk. Időközben megtaláltuk Esztit is, aki épp egy kacskaringós csúszdán akart lecsúszni. Pár óra múlva kijöttünk a vízből és elmentünk a napazóágyhoz ahol a cuccaink voltak. Coni és Marci már ott volt. Kicsit pihentünk, majd a medencébe mentünk szórakozni.

5 kép készült:

Eszti és Coni, akik épp a medencébe akartak óvatosan bemenni. Hát nem sikerült óvatosan, ugyanis Marci belökte a vízbe mindkettőt.

Coni, Eszti és én. Dávid csinálta dugiban ezt a képet, míg mi beszélgettünk.









Ott a vízben Eszti van, és a csúszdán én meg Dávid. Én csúsztam a kéken, Dávid a sárgán, míg Eszti a narancssárgán, csak ő hamarabb indult.










Coni épp a csúszdán csúszott le. Elég furcsán áll a haja...

Eszti hátracsapja a haját. Kicsit homályosan sikerült de szerintem azért jó :)

Miután Coniékhoz értünk, kipakoltunk és elbúcsúztunk. Dávid és Marci indult el a leghamarabb. Mi még egy kicsit beszélgettünk Coninál, majd mi is elindultunk. Esztivel útközben beszélgettünk.

- Nálad aludhatok? -kérdezte Eszti.

- Igen de... A cuccaid? -kérdeztem meglepődve.

- Nálad vannak. -mondta huncutt mosollyal Eszti.

- MI???

A lakásomhoz értünk. Most vettem észre, hogy az ajtómban 1 bőrönd van és pár csomag. Értetlenül meredtem Esztir.

- Hát... Dudod, mivel azt hittem, hogy ma indilunk ezért hozzád vittem a csomagjaimat.... - mondta- Haragszol?

- Dehogy! Eszti ez szuper!- kiálltottam nevetve.

Bevittük Eszti csomagjait. Kikotortam belőle Eszti pizsomáját és ruháját. Elmentem mosakodni, míg Eszti csinált valami kaját. És mikor Eszti ment fürödni, én addig valami dessertet dobtam össze. Utána meg is vacsoráztunk. Bebújtunk az ágyba és elaludtunk....

Reggel valaki dörömbölt az ajtón. Ne már! Megint! Felültem az ágyba. Eszti a fejére húzta a párnát. Kinéztem az ablakon. A fiúk álltak ott. Visszadőltem háttal az ágyba. Még erősebben dörömböltek. Kimásztam az ágyból és ajtót nyitottam nekik. 

- Szia Anna! -mosolygott Dávid.

- Sziasztok. -mondtam két nagy ásítás között. - Megvárnátok gyorsan míg felöltözünk Esztivel?

- Eszti itt van? -kapta fel rögtön a fejét Marci, aki épp az övét próbálta rendesen becsatolni.

- Igen. -mosolyogtam el magam. 

- Persze, hogy megvárunk. -nevette el magát magát Dávid. - De siessetek!

- Oké, sietünk -mondtam és bezártam az ajtót.

Bementem és szóltam Esztinek. Eszti csak mozgott egy  kicsit utána kifeküdt. Megfogtam a kanapé párnáját és Esztihez dobtam. 

- Esztiiii!

- Jólvan, kelek... -mormogta Eszti a párna alatt. 

Miután Eszti fellkelt, addigra én már kitaláltam mit veszek fel. Elkeztünk öltözni. Eszti felkiálltott.

- ÚRISTEN!! -kiálltott fel Eszti.

- MI AZ?? -kiálltottam én is ilyedten.

Arra az irányba néztem, ahova Eszti néz. A fiúk kukucskáltak az ablakon. Eszti gyorsan behúzta a függönyt. Egymásra néztünk. Elnevettük magunkat. Gyorsan felöltöztünk, és kimentünk köszönni a fiúknak. Bejöttek hozzám. 

- Marci, meg kéne fésülködnöd. -nevetett Eszti.

- Miért? -kérdezte csodálkozva Marci.

- Nézz csak a tükörbe! -nevettem.

Marci megnézte magát a tükörbe. Visszahökkölt. 

Teljesen szétállt a haja, mint tegnap Dávidnak:

Adtam egy fésűt Marcinak és megfésűlködött, majd Conihoz indultunk.

- Szia Coni! -mondtuk mindannyian.

- Sziasztok! -köszönt Coni. -Indulunk?

- Igen. -mondtuk páran.

Elindulunk a vasútállomásra. Nagyon meleg volt. Marci és Dávid levették a pólójukat. Dávid elkezdett kotorászni a táskájába. Nem foglalkoztunk vele. Mi csajok voltunk elöl, mögöttünk a fiúk. Hirtelen víz jött a nyakunkba. Megfordultunk. A fiúknák egy-egy vizipisztoly volt. Egész úton ezzel voltunk elfoglalva. Sikerült elvennünk tőlük a vizipisztolyokat, és mi fröcsköltük őket.

Megérkeztünk a vasútállomásra. A vonat még nem jött meg. Addig én elszórakoztam Conival....

Miután Esztivel lemosakodtunk Coninál, elmentünk enni. A mekibe mentünk. Miután rendeltünk és leültünk az asztalra, elkeztünk dumálni:

- Holnap hánykor indulunk? -kérdezte Marci.
- 7-kor gyertek hozzám, onnan indulunk majd. - szólt Coni.
- Meleg lesz holnap? -kérdeztem Esztitől, aki épp a telefonján a holnapi időjárást nézte.
- Hónap es canikula. -nyögte tele szájjal Eszti, ami csak annyit jelentett, hogy "holnap is kánikula''
- Nem megyünk bevásárolni az útra? -jutott eszébe Marcinak.
- Jah, kéne venni sört. -mondta teli szájjal Dávid. Minden szem ránézett.- Most mivan?? Csak vicceltem.
Alig bírtam visszatartani a nevetésem. Ugyanis most vettük észre, hogy Dávidnak szétáll teljesen a haja.














Miután befejeztük az ebédet, elmentünk a bevásárlóközpontba. Kettéválltunk (Én, Eszti, Coni eggyütt, és Marci, Dávid eggyütt). Mindenfélét vettünk. Új napszemüveget, fürdőruhát, tussfürdőt, új nyári ruhákat stb. A fiúk a kajáról és az ő ruhájukról gondoskodtak.

Miután telepakoltuk a kosarat, a fiúkat mentünk keresni. Hamarosan rájuk is találtunk, épp a kabinból jöttek ki. Mikor észrevettek, felénk indultak. Mind a ketten boxeralsóban voltak, semmi más nem volt rajtuk, csak Dávidon egy fullcap. A fiúk odajöttek hozzánk, és én meg Eszti levegőhöz sem jutottunk. Kacsintottak, majd Dávid levette a sapkát a fejéről és rám adta, Marci pedig Esztinek a fülébe súgott valmit, és visszamentek öltözni a kabinba.

Késöbb mikor megmutatták mit vettek (és néhányat fel is próbáltak, hogy megmutassák, hogy áll rajtuk), azt akarták, hogy mi is mutassunk nekik pár rucit amit vettünk. Nem erőltettük a dolgot, bementünk a kabinba, és átöltöztünk.






Én ezt vettem fel, először sapi nélkül, de Dávid akarta, hogy vegyem fel. Azt mondta jól áll hozzám és megveszi nekem. Nem mondhattam nemet.

Eszti ezt vette fel. Mikor Marci meglátta, tátott szájjal nézett rá. Meg sem tudott szólalni. Ezen Conival visszafolytott nevetésbe keztünk.



















Coni ezt vette fel. Szerintem nagyon szép. Először valami pandás pólót akart venni, de miután meglátta ezt, beleszeretett.









A fiúk meg is dícsértek minket a ruhaösszeállításért, majd visszaöltöztünk, és indultunk. Dávis meglátott egy görgődeszkát, és megvette. Hosszú sor volt, de megbírkóztunk vele. Közben Dávid és Marci napszemüvegeket próbáltak fel. Szívecskésest, sportosat stb. Ezzel jól elszórakoztunk. Miután sorra kerültünk és kimentünk az utcára, kezdett sötétedni. Coni bepattant tólós kocsiba a csomagok mellé. Sietnünk kellett, mert még be kellett pakolni a cuccokat holnapra meg minden. Dávid rápattant a gördeszkájára és elindult. Ezért futottunk a tolóskocsival, benne Conival....